Szvoboda Bence az alábbiakban belülről meséli el a hétvége történéseit.
Szombaton rendezték a Cseh Bajnokság utolsó futamát. Rendkívül nehéz, gödrös pálya várt minket. A két edzés felemásra sikerül. Újra kijött az, ami egész évben kísértett. A hatalmas motorerő különbség a többiek javára. Nagyon sok mindent kellet bevállalnom (túlugrások, agresszív féktávok stb.), hogy versenybe tudjak maradni és sajnos ez igaz maradt az egész versenyre.
Első futam rajtnál elsőnek fordultam, de a második egyenesben egyszerűen elment mellettem Florent. Ezen a futamon szinte beleadtam mindent - kemény verseny volt nagyon. Végig küzdöttem, és a végén harmadikként értem célba.
A második futamot rendkívüli izgalom előzte meg, ugyanis még mindig 3 bajnokesélyes volt.
Erre a versenyre sokáig emlékezni fogok. Nagyon nagy volt a tempó, már rajtnál belémjöttek és e miatt 8-9.-nek rajtoltam, majd gyorsan feljöttem 5. helyi,g ahol mindent megpróbáltam, de olyan különbségek voltak a motorok között, hogy mindig alulmaradtam. Célba pár centivel is, de 5.-ként értem be. Napi értékelésben 3.-ként végeztem. Bajnokságban pedig 6-dik lettem.
Sajnos ebben az évben techinaki problémák, és a balszerencse nagyon nem került el. Sokkal jobb eredmény van bennem, de sajnos én egyedül nem vagyok elég hozzá…
Még este átutaztunk Pannonhalmára, a Magyar Csapatbajnokságra.
Az első edzést kihagytam, az előző napi versenyre való tekintettel. Pihentem. De a pályáról szretnék írni pár szót. Hétvégén szerintem a Pannonhalmi pálya nem nehéz, hanem rendkívül veszélyes volt. Nem tudom megérteni, hogy 10-14 fokban miért nem lehetett belocsolni legalább egyszer napközben is? A pályán púder volt, és a púder alatt olyan padkák, hogy akinek szerintem nincs jó futómü a motorjába, az simán eltörhette volna a csuklóját. Ez az idő egy ajándék volt, csak ki kellett volna használni! Hogy akarnak Magyarországon profi versenyzőket, ha még versenyezni is olyan pályán versenyzel ahol egyszerűen, nem látod, mit csinálsz? Aki előtt mentek (és nem sok olyan ember volt, aki egyedül ment elöl) azok csak remélték, hogy ahol mennek, és amit tesznek abból nem lesz baj. Össze lehet tenni a kezeket, hogy nem volt nagyobb baleset.
Az időmérőn már indulnom kellett, gyors pályaismeret után mentem pár gyors kört, amivel második lettem Kori mögött. Úgy éreztem, hogy ezen a pályán az én motoromban nincs több.
Első futamban nagyon jól startoltam. A 4.-5. helyen voltam, egy kör után már 4-dik. Majd elkezdődött a küzdelem Hugyecz Erikkel. Aki ott volt látta, aki meg nem akarja észrevenni az nem is, fogja. Hiába próbáltam meg akármit egész futam alatt a végén mindig az volt, hogy motorerő miatt mindig elgyorsult. A két motor között nagyon nagy különbség van. Egy dologban bíztam, hogy hibázni fog ez meg is történt - én meg kihasználtam. Az előzés sok mindenkinek túlzás volt, de én egyátalán nem látom annak. A testünk ért össze nem a motorunk! Külföldön ilyen szinte mindig van, csak Magyarországon, ha három méteren belül megyünk egymásnak, akkor már elmondanak mindenek... amikor a Vb-n mentem tégyleg azt éreztem, hogy egy ország mögöttem áll - most, hogy Pannonhalmán nem tudtam 100%-os formát mutatni - meg volt ez az előzés, és most pont úgy érzem mindenki ellenem van. Pedig legtöbben semmit nem tudnak (Milyen a motorom?Milyen állapotban vagyok? Mi volt a héten?)
Szóval visszatérve 3.-ként fejeztembe a futamot és a végén megvártam Eriket azért bocsánatot kértem!
Második futam startja nem sikerült olyan jól. Végig küzdöttem ezt a futamot is. Sajnos fáradtság engem is utolért, de azért a végén összeszorítottam a fogam és Firtosvári Kacsát sikerült visszaelőznöm - ez kellett, ahogy csapatbajnokok legyünk.
Gratulálok csapattagoknak! Németh Kornél, Nagy Alex, Sykina Richárd.
(Csak úgy zárójelbe megjegyzem, hogy törött hüvelykujjal versenyeztem végig a 2 napot de, nyilván a sok ember ezt is tudja)
Események a hónapban (0)
