1. Dean Wilson (538pont/11 futam-, 3 összetett győzelem)
Most mondjuk azt, hogy egy Pro Circuit Kawasakival nem volt nagy kunszt a bajnoki cím? Dehogynem volt az! A kanadaiból lett skót egész évben ott ólálkodott a dobogó közelében, a zárófutamot törött sajkacsonttal abszolválta, a sebessége lenyűgöző volt, és a szezon hajrájára jöttek az összetett győzelmek is. Ő hibázott a legkevesebbet, így megérdemelten lett bajnok már a záróforduló előtt!
2. Tyla Rattray (472pont/4 futam-, 4 összetett győzelem)
Amerika az nem a vébé. Ha valaki, akkor Tyla Rattray igazán tudja, hiszen a saját bőrén tapasztalja évről-évre. Ez már a harmadik szezonja volt a korábbi MX2-es világbajnoknak az AMA sorozatban, egyre közelebb kerül a bajnoki címhez, de még mindig nem az ő neve van a lista tetején. Ha hinni lehet a pletykáknak, akkor a 250-esek között már nem is fogunk találkozni vele. Azt rebesgetik, hogy 450-ezni fog 2012-től a Pro Circuit Kawasakival. Nem tudjuk eldönteni melyik lenne nagyobb meglepetés.
3. Blake Baggett (469ppont/8 futam-, 5 összetett győzelem)
Ha két keréken maradt, nem volt ember, aki megállította volna. Erről tanúskodik a nyolc futamgyőzelme. Igen ám, csakhogy ritkán maradt talpon a Pro Circuit Kawasaki újonca. A tűz mindenesetre ott lobog benne, így akár jövőre már a kategória legjobbja is lehet. Ahogy mondani szokták: egy gyors motorost könnyebb megtanítani talpon maradni, mint egy lassút felgyorsítani.
4. Eli Tomac 314pont
A szezon utolsó harmadáig nem igazán mutatott megfelelő sebességet a tavalyi év újonca, bár favoritként vágott neki 2011-nek. Rossz hír számára, hogy jövőre sem lesz könnyebb a dolga. Sőt! Jön Roczen ugye!
5. Kyle Cunningham 311pont
A nem túl megtisztelő “örök negyedik” címet ragasztották rá idén a szakértők. Való igaz, valami mindig közbejött, ha a dobogóról volt szó. A Pro Circuit csapat fölényét bevállalós stílusával próbálta kompenzálni, ami sajnos ritkán jött be. Hatalmas közhely, de a sportág legszínvonalasabb bajnokságában a legjobb ötben szerepelni ennek ellenére hatalmas elismerés.
6. Gareth Swanepoel (300pont/1 futamgyőzelem)
Southwickben az év meglepetését szállította a már nem is annyira fiatal dél-afrikai az első futamban aratott győzelmével, és talán ez a hatodik helyezés is meglepőnek tűnhet tőle. Túl van már nagyon sok hullámvölgyön Swanepoel, megérdemelné, hogy egy kicsit még sütkérezzen a rivaldafényben.
7. Broc Tickle 253pont
Ha nem ő lenne az idei nyugati szuperkrossz bajnok, és ha nem egy Pro Circuit Kawasaki lenne a feneke alatt túlságosan nem izgatná fel a motokrossz sajtót ez a hetedik helyezés. Na, de tisztában vagyunk ezzel a két nem is annyira elhanyagolható információval. Idén messze elmaradt a csapattársaktól, és akár az év csalódása címet is hazavihetné, ha nem lett volna egy Marvin Musquin a mezőnyben.
8. Alex Martin 213pont
Alex Martin neve Millville óta csenghet többünknek ismerősen. A semmiből egyszer csak ott találta magát az élmezőnyben, majdnem a dobogót is elcsípte, a legjobb hondás volt azon a hétvégén. Úgy könnyű, ha a családja birtokában van a pálya, nem igaz? Azért ennél több is kellett, hogy legjobb privátként a nyolcadik legyen a végelszámolásnál!
9. Martin Davalos 213pont
Az ecuadori srác évek óta hajszolja a sikert a 250-esek között, megjárt már számos gyári és félgyári csapatot, tehetségét mégsem sikerült ezidáig készpénzre váltani. Unadillában szó szerint a fogát is otthagyta, ez a kilencedik hely azonban nem biztos, hogy elég fájdalomcsillapítónak.
10. Darryn Durham 195pont
High Pointon sokáig vezette a mezőnyt, majd szállított még pár figyelemre méltó eredményt, de a szezon vége felé elmaradtak a fényes sikerek. Ez azonban elegendőnek bizonyult Mitch Payton számára, hogy jövőre leigazolja csikócsapatába. Durham ideje most jött le igazán!